állatkínzások a világ körül

PETA: állatkínzó "művész úr"

az interneten kering egy kosztarikai, magát művésznek gondoló emberállat, Guillermo Vargas kiállításáról szóló abszolút bicskanyitogató körlevél, miszerint ez az emberszerű lény egy kutyát mutogatott egy galériában, és a "művészi alkotása" abból állt, hogy halálra éheztette az állatot. az állat haláltusáját lelkes "művészet-imádók" testközelből figyelhették, ezért még belépődíjat is fizettek. a dologról tud a PETA is, de a szervezet nem kívánta nagy dobra verni az ügyet, hogy ezáltal se válhasson be a "művész úr" terve az ismertség megszerzéséhez. jelenleg a PETA sem biztos abban, hogy valóban történt állatkínzás, vagy csak Vargas ördögi terve volt, hogy óriási megbotránkoztatást kiváltva kerüljön közelebb a "hírnévhez".

A "The Guardian" brit újság erről szóló cikkében Juanita Bermúdez, a Códice Galéria igazgatója azt nyilatkozta, hogy a kutyus 1 napig volt csak bezárva és "csak" 3 órára kötötték ki, arra az időre amíg a kiállítás tartott, valamint Vargas "művészúr" rendszeresen etette az állatot, így nem éhezhetett.

akárhogy is, ha Vargasról kiderül, hogy befogadta a kutyát a kiállítás idejére, majd újra kidobta az utcára mikor már nem volt rá szüksége többé, felelősségre kell vonni az állat sérelmére elkövetett állatkínzás bűntettéért. jelenleg a PETA vizsgálja az ügy körülményeit..

WSPA: koreai húskutyák

a szöuli önkormányzat haszonállatként kívánja újrakategorizálni a kutyákat, ami a kutyahús piacának legalizálásához vezet.

néhányan azt gondolják, hogy ha a kormány elfogadja a kezdeményezést akkor az a kereskedelem szabályzására és az állatok megfelelő tartására nézve is pozitív hatással lehet. a WSPA nem hisz ebben.

a kutyahús-kereskedelem igazi világa

dél-koreában jelenleg a kutyák hivatalosan nem számítanak haszonállatnak, ami azt jelenti, hogy a húsukat nem szabad(na) értékesíteni. ennek ellenére rengeteg kutyahúsból készülő ételeket árusító étterem létezik az országban és becslések szerint évente kb. 2 millió kutya végzi a tányéron az életét. a dél-koreai hatóságok azért sürgetik a kutyák haszonállattá nyilvánítását, mert a fenti okok miatt jelenleg semmiféle egészségügyi szabályzás nem létezik a kutyahús feldolgozására és értékesítésére, a legalizálással ezt a problémát szeretnék megoldani, melynek egyenes következménye lenne a kutyahús szélesebb körben való értékesítése egyaránt.
a WSPA dél-koreai partnerei viszont rengeteg olyan bizonyítékot gyűjtöttek össze, melyekből kiderül micsoda felháborító körülmények közt tartják a levágásra ítélt állatokat, kegyetlenül bánnak velük a húspiacokon, és nyilvánosan végzik ki őket kegyetlen módszerekkel, melyek rengeteg szenvedést okoznak az ember legjobb barátjának.

a kutya mint haszonállat

a kutyahús-kereskedelem szószólói azt állítják, hogy a legalizálás jobb körülményeket teremtene az állatok tartására nézve a szabályozások bevezetésével. A valóságban azonban nincsen arra bizonyíték, hogy ezt a nagy számú kutyapopulációt emberséges módon lehetne tartani, szállítani és persze fogyasztás céljából levágni. Ezt bizonyítja többek közt a Model Farm Project is: a kutyák fizikai és viselkedési sajátosságaik miatt nem alkalmasak a haszonállatként való tartásra. Ez okán a “húskutyák” nevelése és főként kivégzése ugyanolyan kegyetlen maradna – a szabályozások bevezetésével is - mint napjainkban.

koreában tipikusan “húskutyaként” tartott fajtájú kutyus, ez alkalommal házikedvencként

az ember legjobb barátja?

Körülbelül 5 millióra tehető azoknak a kutyáknak a száma, akiket házikedvencként tartanak dél-koreában. A fővárosban lakók 17%-a tart kutyát NEM étkezési célra. Ez a nagy arány azt jelzi, hogy koreában lehet, hogy mégis szeretik az állatokat(?).

Azonban amíg sok kutyát kedvencként kényeztetnek otthon, addig az emberek különbséget tesznek a háziállatok és a “sárga kutyák” (a “húskutyaként” tartott állatok általában homokszínű fajta kutyák) közt, és szerintük teljesen eltér a két csoport egymástól. A WSPA szerint a “sárga kutyák” haszonállattá nyilvánítása hivatalosan is alátámasztaná ezt a téveszmét, mely különbséget tesz házi- és haszonállat között. tény, hogy azok a kutyafajták akiket csupán a húsuk miatt nevelnek semmiben sem különböznek a házikedvencektől.

Sőt, az is előfordul, hogy a “húskutyákat” örökbefogadják, az elhagyott kedvencek pedig a húspiacon végzik..